Tádzsikisztánban, a Zarafsán folyó közelében találtak egy sziklafalba vájt barlangot, ahonnan értékes leletek kerültek elő. Úgy tűnik, nagy lehetett a forgalom a környéken 150 ezer évvel ezelőtt.
A kutatók szerint a barlangrajz legkevesebb 51 200 éves, ami átírhatja a Homo sapiens kognitív fejlődésének történetét.
Egy Homo sapiens csecsemő csontját azonosítottak tudósok egy franciaországi barlangban, amelyben a feltételezések szerint kizárólag neandervölgyiek éltek. A több mint 40 ezer éves lelet révén új szempontok tárulnak fel a Nyugat-Európában élő első modern emberek és eltűnt ősi rokonaik közötti kapcsolatokról.
Őskori Homo sapiens koponyatöredékére bukkantak az olaszországi Pó folyó medrében – jelentette az olasz sajtó.
Rejtély, hogy több százezer év különélés után hogyan tudta megérteni egymást a Homo sapiens és a neandervölgyi ember, ám ez nem gátolta őket a közös utódok nemzésében.
A neandervölgyi ember nem tűnt el azonnal a homo sapiens európai megjelenésével, volt egy idő, amíg a két fél együtt tudott élni. A kutatók most pontosabb becslést adtak arra, hogy ez meddig tarthatott.
Frölich Róbert azt írja: két lábon, dolgozva, beszélve, és néha gondolkodva csak egyetlen faj él e földön: a Homo Sapiens Sapiens.
A neandervölgyi ember által használt kőkaparót fedeztek fel régészek a közép-horvátországi, Plitvicei-tavak Nemzeti Parktól húsz kilométerre elhelyezkedő Barac-barlangok egyik nemrég feltárt helyszínén.
Egy dél-franciaországi barlangban a modern ember 54 ezer évvel ezelőtti nyomaira bukkantak, ami azt jelenti, hogy a Homo sapiens már 10 ezer évvel korábban megjelent, mint azt eddig feltételezték.
Egy lengyel barlangban találták meg Európa és Ázsia legősibb, több mint 40 ezer éves olyan ékszerét – egy mamutagyarból készült függőt –, amelyet emberi kéz munkált meg.
A holland történész-fenegyerek, Rutger Bregman arról próbálja meggyőzni az olvasót, hogy az ember a lelke mélyén rendes, szelíd lény, és nem válik azonnal vadállattá vagy gyilkológéppé, ha az őt kordában tartó társadalmi rend egy háború vagy egy katasztrófa során felbomlik. Szerinte a Homo sapiens szuperereje a barátságosságában rejlik. Interjú az Emberiség című kötet szerzőjével, aki szerint a cinizmusnak leáldozott.
Megtalálták a legkorábbi emberi temetkezési helyet Afrikában: a 78 ezer éves sírba egy két és fél-hároméves gyermeket temettek – jelentették be a sírt feltáró kutatók.